Fiatal ősz

Még süt a nap, de már nem tüzes a hajnal,

Terhes felhő játszik a jó öreg Nappal.

Átöleli, felhőruhába burkolja,

Fel a felhők fölé magasra tuszkolja.

Nap sem hagyja magát, aranyos sugára

Nagy lyukat üt a komor felhősubára.

Hideg könnye csordul súlyos fellegeknek,

Mely a földre hullik halkan, permetezve.

Zöld nyári ruhája lehullt már a tölgynek,

Rozsdaszín levelek lepik el a földet.

Pajkos szélgyerek faágakkal integet,

Hulló leveleket kecsesen illeget.

Ott túl a kiserdő arany-barna színben,

Itt vörös-narancsban pompázik a szirten.

Almafákon szép, piros almák nevetnek,

Hosszú, sárga körték mosollyal felelnek.

Zölden zamatos szőlők, barna naspolyák,

Mindbe belezárva a nyári napsugár.

Kökénybokor kékül, a szilvák szép lilák.

Minden gyümölcs érik, amit a szem kíván!

Szép vagy, Te ősz, ízletes ízekkel teli,

Ecseted a tájat ezer színnel festi.